Civil szervezetünk határozottan képviseli azt a véleményt, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Programban egy önálló intézkedéscsoportot kell létrehozni megfelelő forrásokkal az állampolgári részvétel, a helyi közösségek és a civil szektor fejlesztésére. A fenti témákban általános, az ország egész területét és a civil szektor minden részét felölelő fejlesztéseket kell indítani az elkövetkező években. Javasoljuk, hogy az intézkedéscsoportra legalább a TAMOP forrásainak 8%-át fordítsák.

Indoklás

A demokrácia egyik legfontosabb összetevője az erős civil társadalom, melyet a nagyszámú, független és stabil civil szervezetek jellemeznek. Magyarországon a civil társadalom még gyenge, terjedelme igen alacsony. Amíg a huszonhét vizsgált európai országban átlagosan a megkérdezettek 55%-a nem tagja semmilyen civil szervezetnek, addig Magyarországon ez az érték 79%. A felmérések és elemzések azt jelzik, a jelenlegi magyar társadalomban a közbizalom gyenge, a szolidaritás foka alacsony. Az éles társadalmi konfliktusok jelzik, hogy a civil társadalom erősítése halaszthatatlan.

Magyarországon a civil szervezetek állami támogatásának mértéke és aránya is messze elmarad attól a szinttől, mint ami azokban az országban jellemző, ahol a civil társadalom és a demokrácia kialakulására sokkal hosszabb idő állt rendelkezésre és sokkal kedvezőbbek voltak a körülmények, mint nálunk. Így például a civil szervezetek bevételeiben az állami hozzájárulás aránya Franciaországban és Németországban 60-70 százalék körüli, Japánban pedig mintegy 40 százalék (forrás: Demnet). Magyarországon a non-profit szervezetek bevételei között az állami hozzájárulás 2005-ben összesen 36 százalékot tett ki. Viszont ha eltekintünk a közalapítványoktól és a közhasznú társaságokról, amelyeket általában nem igazán lehet a valódi civil szféra részének tekinteni, és például csak az egyesületeket vesszük számításba, akkor a helyzet ennél sokkal kedvezőtlenebb, az arány mindössze 16 százalék (forrás: KSH, 2006)!

Ezért szükséges rövidesen széleskörű, a közbizalmat és a társadalmi tőkét fejlesztő programokat elindítani. Ezt a történelmi okok mellett erősíti az információhiány és a képzések hiánya is, mely azt eredményezi, hogy az együttműködés, a partneri viszonyt feltételező részvétel megvalósulása nehezen alakul ki. A hatalmon lévők lassan teszik magukévá a hatalom megosztásának attitűdjét és technikáit, az állampolgárok és szerveződéseik pedig nehezen sajátítják el az ellenőrzés, számonkérés tudományát.

Aktív, közügyekkel foglalkozó civil szervezetek nélkül nem beszélhetünk erős helyi közösségekről, civil társadalomról. Erős, szakmailag jól felkészült civil szervezetek nélkül kevesebb és gyengébb minőségű közszolgáltatáshoz jutnának az állampolgárok. Az állampolgári részvétel, a helyi közösségek, a civil szektor fejlesztése nélkül nem alapozható meg Magyarország tartós fejlődése. A növekedés és foglalkoztatás erősítésére végrehajtott fejlesztések nem hozhatnak hosszú távú eredményeket, ha nem alapozza meg őket a társadalmi tőke és közbizalom párhuzamos fejlesztése.

Az Országgyűlés az összes párt konszenzusával fogadta el azt a módosító indítványt az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióhoz, amely „aktív állampolgárok, civil társadalom megerősítése” című prioritást fogalmazott meg, mint önállóan fejlesztendő területet. Az Új Magyarország Program tavaszi tervezési szakaszában ez szintén önállóan szerepelt a dokumentumokban. Sajnos a nyáron és az ősszel nyilvánosságra hozott tervezetek a fenti célú fejlesztéseket beolvasztották az – egyébként lényeges - szociális és egészségügyi fejlesztésekbe. A civil szektorral, társadalmi részvétellel foglalkozó terület sokkal kisebb súllyal szerepel a TAMOP-ban, mint megelőzően a tervekben. Emellett nem értünk egyet, hogy a fejlesztéseket csak néhány térségre (pl. hátrányos helyzetű térségre), a szektor egy részére (pl. kizárólag állami feladatokat ellátó civilek) vagy néhány ágazatra (pl. ifjúsági szervezetek) koncentrálják, mert ezzel éppen az általános társadalmi tőke és demokrácia fejlesztési célokat nem éri el a kormányzat. Fenti ügyek fontosak, a probléma az, ha csak ezekre a területekre irányul fejlesztés. A tendencia azért is érthetetlen, mert maga a TAMOP is elismeri, hogy „a partnerektől érkezett visszajelzések egyik része a civil társadalom, állampolgárság és jogtudatosság erősítését kérte” (TAMOP 64. oldal). Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az ÚMFT véleményezéskor közel 300 civil szervezet javasolta a fenti célok megerősítését a kormányzatnak.

Az általunk szorgalmazott fejlesztések az Európai Unió strukturális alapjaiból támogathatók, hiszen hozzájárulnak a társadalmi összetartozás és a jó kormányzás célok teljesítéséhez, valamint hatásaik által a foglalkoztatás bővítéséhez és a gazdasági környezet javításához, ezáltal a versenyképesség növekedéséhez.

44. oldal Specifikus célok

Javasoljuk egy önálló, hetedik specifikus cél megfogalmazását „aktív állampolgárok, civil társadalom megerősítése” címmel.

89. oldal Prioritások

3.6. pontként javasoljuk megfogalmazni egy új prioritást „Aktív állampolgárok, civil társadalom megerősítése” címmel és a következő tartalommal:

1. Felkészítés az aktív állampolgárságra és az európai polgárságra

Az egyes társadalmi csoportokat számukra kezelhető információkkal ellátó kommunikációs formák, e csoportok érdekeit artikulálni és képviselni képes egyének és civil szervezetek támogatása elengedhetetlenül szükséges a társadalmi részvétel, a demokratikus értékek, kultúrák közti párbeszéd érdemi megvalósulásához, a társadalmi tőke növeléséhez. Az állampolgári részvétel fejlesztésére irányuló programok hozzájárulnak a társadalmi folyamatokból, lehetőségekből való kirekesztődés csökkenéséhez. Támogatandóak ehhez a „demokráciaképzés” elemei, kiemelt figyelemmel a gyermek- és ifjúsági korosztályra, a „demokráciaközpontok” kialakítása, a társadalmi tőke és további fejlesztések, képzések megalapozását segítő kutatások, valamint a közösségi részvétel jó gyakorlatainak feltárását és elterjesztését célzó programok, illetve az állampolgári- közösségi részvételt és a társadalmi ellenőrzés gyakorlatának elterjesztését erősítő programok és kampányok, beleértve a helyi, országos és európai szintű tevékenységeket.

A társadalom megújuló képességét erősítő beavatkozások megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani az önkéntes tevékenység elterjesztésére. Az önkéntesség szerepe a szolidaritás mellett különösen fontos a munkaerőpiaci tapasztalatok megszerzésében, bővítésében. Lényeges a különböző célcsoportokra irányuló tudásközpontok és dokumentumtárak, információs bázisok létrehozása.

2. Helyi közösségek erősítése

A társadalmi kohézió erősítéséhez szükséges a helyi közösségek kezdeményezéseinek támogatása. Az intézkedések részét képezi a közösségfejlesztés, közösségi kezdeményezéseket inicializáló szakmai hálózatok országos fejlesztése, kialakítása, beleértve a közösségi programok indítását a komplex térség, település és településrész – rehabilitációk megalapozására és támogatására, valamint a helyi nyilvánosság és helyi közélet fejlesztésére irányuló tevékenységek. A helyi nyilvánosság szélesítése, informálása és a közösség bevonása életkörülményeinek alakításába a felelős állampolgári magatartás kialakulását segíti elő. A helyi közösségek bevonása a helyi tervezési folyamatokba biztonságosabb, hatékonyabb, a valós szükségletekre érzékenyebb fejlesztéseket alapozhat meg. Ezt szolgálja a társadalmi tervezés gyakorlatának elterjesztése, megerősítése, hozzájárulva a fejlesztési források adekvát és megfelelően hasznosuló felhasználásához.

3. Civil szervezetek kapacitás-bővítése

Az egyes államigazgatási, döntéshozói és területi szinteken megszülető döntések előkészítésében és meghozatalában való társadalmi, civil részvétel és kontroll képes garantálni a „jó kormányzás” feltételeit. Ennek a folyamatnak a kulcsszereplői a civil szervezetek, melyek megerősítése várhatóan további olyan pozitív hatásokat is jelent, mint foglalkoztatatási kapacitásuk növekedése, a programokban résztvevők foglalkoztathatóságának javulása. Ehhez a civil ágazat számára olyan támogatások szükségesek, amelyek a helyi, kis szervezetek fenntarthatóságát, fejlesztését, helyi beágyazódását célozzák, illetve a szektor kulcsszereplőinek szakmai megerősítését (tanácsadás, képzések, kutatások, hálózatosodás, partnerségi intézmények, stb.). A civil szervezetek hálózatainak megerősítése, a szektorok és ágazatok együttműködésének elősegítése is ezt szolgálja.

4. A vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának fokozása

Az esélyteremtő programok hozzásegítik a településeket az életminőség növekedéséhez, a társadalmi tőke növeléséhez, a felzárkózásához és így képessé válnak a belső erőforrások hasznosítására és a külső erőforrások fogadására. A fejlesztések fenntarthatóságára és az eredmények kiterjesztésére is figyelmet kell fordítani annak érdekében, hogy a fejlesztések tágabb kontextusban is integrálódjanak, a hatások multiplikálódjanak, ezáltal pedig gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt magas hozzáadott érték teremtődjön. Ilyen többletet eredményezhet például a foglalkoztatottság szempontjából a piaci szereplőkkel való együttműködések támogatása a piaci szféra társadalmi felelősségvállalásának növelése érdekében, ami fokozott társadalmi szerepvállalást is eredményez. Elköteleződésük, partnerségük a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolása, a munkaerőpiaci rugalmasság és biztonság, a munkahelyi egészség és biztonság, az átlátható munkaerőpiac, valamint a munkavállalók képzése eseteiben nélkülözhetetlen.

114. oldal Pénzügyi tábla

Javasoljuk, hogy az „Aktív állampolgárok, civil társadalom megerősítése” című, fenti tartalmú önálló prioritástengelyre a TAMOP fejlesztési forrásainak legalább 8 %-át fordítsa a kormányzat. A források átcsoportosítása nem történhet az OP szociális céljaira szánt támogatás csökkenésével.

Koszecz Sándor
Örökség Népfőiskolai Szövetség
elnök